Útkövetés

Címlap Iskolánk története

Statisztika

Tartalom találatai : 128845

Ki olvas minket

Oldalainkat 20 vendég böngészi

Iskolánk története - Oldal 2
Tartalomjegyzék
Iskolánk története
2. oldal
3. oldal
4. oldal
5. oldal
6. oldal
7. oldal
Minden oldal

 

A szervezett zeneoktatás elindulása


A kulturális demokratizálódás jeleként, a kodályi gondolat, - a tömegzenei nevelés általánossá tétele –jegyében terjeszkedett a vidéki zeneoktatás Hajdú-Bihar megyében. Nem várt könnyű feladat a zeneiskolákra, hiszen szinte a semmiből kellett előteremteni az oktatás személyi és tárgyi feltételeit.
1959. október 15-től - 1963. január 1-jéig tehát, hasonlóan a többi járási székhelyhez, a Hajdúböszörményi Állami Zeneiskola Fiókiskolájaként működött a zeneoktatás Püspökladányban.
1963. január 1.  A püspökladányi Állami Zeneiskola önálló intézmény lett. Az iskola kinevezett igazgatója és egyben hegedűtanára Lavotta Kamilla.
1963. január 1. Nádudvaron kihelyezett tagozat létesült.
Az 1964/65-ös tanévben a Karacs Ferenc Gimnázium, volt Fiúdiákotthon /azelőtt leventekör/ romos, elhanyagolt állapotban lévő épületében folytatódott az oktatás, majd az 1965/66-os tanévben ismét a művelődési ház korábbi helységeiben.

„Megyénk zeneiskoláinak életéből” címmel cikk jelent meg a Hajdú-bihari Napló 1964. november 1-jei számában.
„…a püspökladányi zeneiskolának nincs ugyan saját épülete, de a tanács és a pártszervezet szívügyének tekinti a zeneiskola életét, s a művelődési házban a lehetőségek szerint biztosítják a tanítás zavartalanságát addig is, amíg 1965 szeptemberére felépül a tíz-tantermes új zeneiskola. …. Püspökladányban a tanács és a zeneiskola kapcsolata igen jó, szinte példaértékű. Anyagilag is a legmesszebbmenőkig támogatja a község a zeneiskolát. Az idei tanévben az intézet nyolc új csellót, három klarinétot, és egy zongorát, a zenei ismeretek terjesztésének elősegítésére pedig magnetofont és lemezjátszót kapott. A támogatás kétoldalú. A zeneiskolák a város kulturális életében játszanak nagy szerepet, ők szervezik a város zenei életét: bérleti és növendékhangversenyeket, amelyek teltházakat vonzanak.”

 

B. Kiss Albert így ír krónikáskönyvében a zeneiskoláról:


„A volt levente-egyesület épületét 1965-ben lebontották. Annak helyén, a Járási és Nagyközségi Tanács VB. teljesen új épülete

t építtetett a zeneiskola céljára. Az építés 786.000.-Fft-ba került.
A korszerű, világos, tágas, esztétikailag kifogástalan, akkor négy /nagy/ tantermes iskolában, igazgatói irodával, tanári szobával, szertárral, tágas folyosóval 1966. április 15-től folyt nevelő-oktató munka.
1972 nyarán a növendék-, és tanárlétszám emelkedése miatt szükséges volt az épületben belső átalakítást végezni. A Nagyközségi Tanács VB. Költségvetési Üzemének segítségével két tantermet leválasztottak.
1974 decemberében ismét egy tanteremmel bővült az iskola. Ekkor már a szertárral és igazgatói irodával együtt, kilenc tantere

mben dolgoztak az iskola tanárai.
Az iskola vagyonleltári értéke: 1.380.000.- Ft. (épület, kották, könyvek, kommunikációs eszközök.) Ebből a hangszerek értéke: 450.380.- Ft.
A zenetanárok létszáma ekkor már 14 fő. Van egy 30 tagú fúvós-, és 16 tagú vonószenekara az iskolának. Az ifjakból álló

zenekar több rendezvényen is szerepelt, igen sikeresen. Szép volt látni és hallani a fiatalok fúvószenekarát, és bízni ab

ban, hogy a zenei utánpótlás biztosítva van.”

/A zeneiskola adatai 1976. szept. 10-én kerültek rögzítésre. Lejegyezte: Sárosi Károly


 

Lavotta Kamilla igazgatónő írja 1974-es beszámolójában:


Az állami zeneiskola alapfokú művészetoktatási intézmény, melynek feladata: a zenei ismeretek megszerzésének elősegítése, a zenei műveltség megalapozása, a tanulók felkészítése az amatőr hangszeres zenélésre, az öntevékeny művészeti együttesekben, zenekarokban, kórusokban való közreműködésre, továbbá a zenei pályára alkalmas tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.